Ingatlanvásárlásnál vagy egy új albérletbe való költözésnél az egyik első kérdésünk a tulajdonostól, hogy – természetesen a rezsi mellett – mennyi a közös költség összege, milyen többletkiadásokra számíthatunk? Egyáltalán mi a közös költség, milyen tételeket tartalmaz a közös költség és hogyan történik a társasházi közös költség kiszámítása a Társasházi Törvény közös költség befizetésére vonatkozó szakasza alapján?
Magyarok milliói élnek társasházakban, ahol az egyik legnagyobb konfliktusforrás nem más, mint a közös költség, ami minden tulajdonost tulajdoni hányada arányában, a lakásának négyzetméterszámától függően terhel. Cikkünkben minden fontos információt elárulunk a Társasházi Törvény közös költség kötelezettségei kapcsán: mi a közös költség jelentése, hol mennyi a közös költség összege, mitől függ, hogy emelkedik-e a közös költség? Mi a teendő, ha társasházi közös költség tartozás áll fenn vagy tartozást halmoztunk fel, mikor évül el a közös költség tartozás? Albérlet közös költség ki fizeti?
A közös költség mindenkit terhel, aki valamilyen társasházban, közös fenntartású épületben lakik, avagy ilyen ingatlant birtokol. A közös költség (közös költség angolul: common charges) magában foglalja a közös tulajdon fenntartási- és felújítási költségeit, a közös tulajdonrészt képző épület berendezéseinek költségeit, a rendes gazdálkodáson túli kiadásokat, illetve a biztosítási költségeket is, amelyekről általában havi rendszerességű elszámolást vezetnek, lakásonként. A közös költség összege magasabb, ha valakinek nagyobb alapterületű lakása van a házban, ugyanígy a kisebb lakások esetében a közös költség is kevesebb.
A közös költségről a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (Tht.) rendelkezik: a Társasházi Törvény közös költség tekintetében kimondja, hogy a közös költség fogalma a számviteli szabályok szerint értelmezendő, a közös költség a lakások tulajdonosait terheli, tulajdoni hányaduk arányában. Az állandó és a rendhagyó kiadások kapcsán éves elszámolást készítenek, melyben a tényleges kiadások költségnemenként kerülnek felsorolásra, az elszámolásnak tartalmaznia kell a tulajdonosok közös költséghez való hozzájárulásának előírását, teljesítését.
A „közös költség hozzájárulás” fogalmát is érdemes ismernünk a társasházi költségvetés kapcsán: egy olyan befizetett összegről van szó, ami a társasházi alapköltségek mellett (pl. közös rezsi) gyakorlatilag felhalmozódó előlegként kerül a társasház számlájára, hogyha bejönne egy nagyobb tétel, a társasháznak ne kelljen likviditási problémákkal szembenéznie (közös költség előtakarékosság). A költségvetésben tervezett várható költségeket hivatalosan „kiadásoknak” nevezik – ilyen kiadás lehet az, ha egy társasházba utólag liftet építenek be, vagy ha panelprogramon megy keresztül.
A közös költség jogszabály értelmében, akinek több a külön tulajdona és ezáltal a külön tulajdonra jutó közös tulajdoni hányada, annak a személynek a rendelkezési, használati és hasznosítási joga is több – éppen ezért a társasházi költségviselés során is arányosan több terhet kell a „közösbe” befizetnie. A társasházi közös költség megállapítása történhet a közös tulajdoni hányad alapján számított havi hozzájárulás formájában, illetve a közös tulajdoni hányad kiszámításának alapjául szolgáló alapterület szerint történő havi hozzájárulás kiszámításával is.
A lényeg tehát: a közös költség összege annak függvényeben növekszik, hogy kinek mekkora a külön tulajdona a társasházban – a nagyobb lakások esetében több a közös költség, a kisebbeknél kevesebb a közös költség. Továbbá a közös költség megemelő tényezői közé tartoznak a közös kiadások: tipikusan a társasház karbantartását és felújítását célzó beruházásokról van szó, mint például a tetőcsere vagy a homlokzati szigetelés.
A közös költség összegének megállapítása minden esetben egyedi alapon történik, hiszen minden társasháznak és a bennük található lakásoknak, garázsoknak, tárolóhelyiségeknek egyedi műszaki paraméterei vannak nyilvántartva. A közös költség összegét befolyásolhatja a lakásunk mérete mellett az épület kora és energiahatékonysága, a társasház anyagi helyzete, a múltbéli kiadások és a tervezett kiadások egyaránt. A legtöbb esetben, kisebb lakásoknál, ha nem történt rendhagyó kiadás, a közös költség összege hozzávetőlegesen 7-15.000Ft-tól indul, azonban az ennél jóval magasabb közös költség sem számít ritkának.
Mondanunk sem kell, a közös költség összegét a társasház tagjainak kötelező befizetnie, különben közös költség tartozás keletkezik. A közös költség beszedése a társasház közös képviselőjének a felelőssége: amennyiben egy tulajdonos nem fizet, a közös költség hátralék behajtása céljából előbb írásbeli emlékeztetőt, majd fizetési felszólítást küldenek ki számára, benne a fizetési határidővel (ami alapesetben a közlés tudomásulvételétől indul) – egyébként a közös költség tartozás elévül 5 évnél régebbi közös költség tartozás esetén.
Bizonyos esetekben csak az oldja meg a problémát, ha fizetési meghagyás kerül kibocsátásra, és ha a társasház egy ügyvéd közreműködését kéri, ugyanis a tulajdonosok gyakran nincsenek tisztában azzal, milyen következményei lehetnek a közös költség nemfizetésének, ugyanis végső esetben végrehajtási eljárás folyhat le a közös költséggel tartozó tulajdonossal szemben. Már három havi közös költség tartozás következménye gyanánt jelzálogjog bejegyzése történhet, amit akkor törölnek, ha a közös költség tartozás kiegyenlítése megtörténik.
A közös költség terhe általában azt/azokat a személyt/személyeket terhelik, akik az ingatlanban élnek vagy azt birtokolják. Alapesetben a közös költség a tulajdonos terhe a rá eső tulajdoni hányadának megfelelően, azonban amennyiben az ingatlan albérlet formájában kerül kiadásra, ezt a költséget átterhelik az albérlőre a lakás rezsijével együtt – mindez érthető, hiszen a társasház működtetéséhez szükséges költségeket annak célszerű fizetni, aki ott lakik.
A „sima” közös költség rendszerint az albérlő terhe (pl. szemétszállítás, liftüzemeltetés, lépcsőház takaríttatása), azonban erről mindenképpen egyezzünk meg előre és foglaljuk bele a bérleti szerződésbe a későbbi közös költség konfliktusok elkerülése végett. A közös költség előtakarékosság és a társasházat érintő nagyobb kiadások (tervezett kiadások), mint például a szennyvízvezetékek karbantartása vagy a tetőfelújítás, melyek jellemzően nagyobb tételt jelentenek, a tulajdonos költségei közé tartoznak.
A közös költséget megemelő múltbeli tételek – amelyek, habár az ingatlan értékét növelték, de az alacsonyabb rezsi miatt az albérlőnek is kedveznek – gyakran vitatható kategóriába tartoznak (pl. panelprogram). A tulajdonos megteheti, hogy az ilyen közös költség többletet az albérlőre terhelje (már ha az albérlő ennek ellenére is belemegy a szerződéskötésbe), azonban az a legetikusabb megoldás, ha az albérlő mindössze a fentiekben felsorolt alapköltségeket fizeti. Gyakori példa az is, hogy az albérleteztető tulajdonosok a megemelkedett közös költség összegét belefoglalják az albérleti díjba.
Forrás: penzcentrum.hu