1 perc elolvasni
06 Oct
06Oct

Az Európai Unión belül a magyar háztartások termelik az egyik legkevesebb szemetet, ez azonban sovány vigasz akkor, amikor nincs, aki elvigye azt. Kigyűjtöttünk pár érdekes statisztikai adatot és tippet azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet tovább csökkenteni az általunk termelt szemét mennyiségét. 

Az EU-ban évente körülbelül 2,5 milliárd tonna hulladék képződik, amelynek 36,4%-át az építőipar, 25,3%-át a bányászat és a kőfejtés, 10,3%-át pedig az ipar adja. Ezen számok mellett a kommunális hulladék 8,5%-os aránya már-már elenyészőnek tűnik, ráadásul a magyarok élen járnak az egy főre eső kommunális hulladék mennyiségében is, hiszen az évenkénti 381 kilogrammos érték jelentősen jobb az EU-s átlagot jelentő 489 kilogramm/fős értéknél, nálunk csak a csehek, a lengyelek és a románok vannak előrébb. 

Némileg aggasztó viszont, hogy a megtermelt szemét közel fele a településeken lévő hulladéklerakókba kerül, holott az EU-s átlag 24%, illetve újrahasznosításban és komposztálásban sem vagyunk kiemelkedők (35% az átlag 46%-kal szemben). A statisztikáknak nyilván sokféle olvasata van, de tulajdonképpen azt is mondhatjuk, hogy a nem éppen kiemelkedő infrastruktúra ellenére is azért tudunk összességében jó pozícióban lenni, mert a lakosság egyszerűen nem termel sok szemetet. Most azonban úgy néz ki, hogy egy időre leáll a szemétszállítás Budapesten (frissítés: péntektől ismét lesz szolgáltatás, sikerült megállapodniuk a feleknek) és Pécsen is, a lakosságnak tehát ezúttal is magának kell megoldania egy problémát. Ez nyilván csak ideig-óráig lehetséges és csodaszer nem létezik, de érdemes lehet pár dologra odafigyelni, amiket be is építhetünk az életünkbe, mert a fenntarthatóság szempontjából ezek bizony akkor is fontos kérdések, amikor épp járnak a kukásautók. 

  • A bevásárlás során ne vásároljunk műanyag vagy papírzacskókat, mindig legyen nálunk egy környezetbarát megoldás, mondjuk egy vászonzacskó.
  • Amikor lehetséges, vásároljunk visszaváltható csomagolással rendelkező termékeket, és ezeket váltsuk is vissza.
  • Használjunk és töltsünk újra; a háztartásokban rengeteg dolgot újra lehet hasznosítani, egy bevásárlólistát tartalmazó papírdarabnak a hátoldala is használható a következő lista megírásához. Bár apróságoknak tűnnek, a nap végén ezekből áll össze a teljes kép.
  • A már nem használt ruhákat, könyveket juttassuk el a megfelelő jótékonysági szervezeteknek, így nem hulladék lesz belőlük, hanem más emberek számukra hasznos és értékes dolgokhoz jutnak.
  • Az elromlott dolgokat érdemes megpróbálni megjavítani, nem kell egyből újat vásárolni.
  • A szerves háztartási hulladékot lehetőségeink szerint komposztáljuk.
  • Harcoljunk a túlcsomagolás ellen, az ilyen termékek gyártóinak nyugodtan írjunk levelet, vagy egyszerűen szavazzunk a pénztárcánkkal és vásároljunk másik terméket.


Forrás: tht.hu