1 perc elolvasni
24 Feb
24Feb
A magyar ingatlanállomány a legrosszabbak közé tartozik az EU-ban, az uniós átlaghoz képest 37,5%-kal használunk több energiát fűtésre. Éppen ezért a Greenpeace két, a nyolcvanas években, egy időben épült, egymás szomszédságában álló budapesti panelházat is megvizsgált, az eredmény pedig tökéletesen mutat rá arra, hogy mekkora lehetőséget szalasztott el az ország az elmúlt évtizedekben a fosszilis energiafüggőség és a kibocsátások csökkentésére, ami a mostani energiakrízis hatásait is nagymértékben mérsékelte volna. 

A hazai ingatlanállomány energiatakarékossági-energiahatékonysági korszerűsítése nemcsak a jelenlegi energia-, de a klíma- és ökológiai válság szempontjából is kritikus, és régóta esedékes feladat lenne. A megoldást a fosszilisek kivezetése mellett csak a megújulók használata, és az épületek korszerű szigetelése jelentheti. Ahogyan a szervezet fogalmaz: a hőkamerás felvételek tökéletes bizonyítékai annak a kormányzati nemtörődömségnek, amivel az elmúlt évtizedekben kezelték az épületek energiafelhasználásának kérdését. Holott egyértelmű, hogy ha az épületek eleget tennének a XXI. századi követelményeknek, akkor nem pazarolnánk feleslegesen az energiát az éghajlati és ökológiai válság tetejébe érkezett energiaválság közepén.

A Greenpeace cikke, melyben az Energiaügyi és a Gazdaságfejlesztési Minisztérium épületeit is vizsgálja a szervezet ide kattintva lehet elolvasni. 

(Fotó: Greenpeace)

Forrás: tht.hu