Elvileg július 1-jétől válnak jogi személlyé a társasházak, de logikailag sokkal szerencsésebb lenne, ha az új társasházi törvény hatályba lépésével együtt, lehetőleg január 1-jétől változnának a szabályok. Április közepe van, nagy a csend, de az interneten a napokban elkezdtek terjedni dezinformációk az ügy kapcsán. Emiatt időszerűnek éreztük, hogy feltegyük kérdéseinket Dr. Kiss Balázs Károlynak, a THT jogi szakértőjének azokról a témákról, melyeket ma lehet tudni a társasházak jogi személlyé válása kapcsán.
THT: Azzal, hogy a társasház jogi személlyé válik, a társasháznak, mint jogi személynek lesz, lehet vagyona? A közös területek innentől a társasház tulajdonává válnak?
DR. KBK: A társasháznak jelenleg is van/lehet vagyona, kölcsönt tud felvenni, megtakarítást tud képezni. A közös területek - amennyiben az alapító okirat így tünteti fel - jelenleg is a társasház tulajdonában állnak.
THT: A külön tulajdonok, például lakások, innentől jogilag a társasház tulajdonává válnak? Nem. Ha nem, akkor hogyan kapcsolódnak majd a társasház, mint jogi személy vagyonához?
DR. KBK: A külön tulajdonok jelenleg sem kapcsolódnak a társasház vagyonához, ebben nem várható változás.
THT: Mit jelenthet ez a jövőben egy banki kölcsönfelvételnél? A társasház, mint különálló jogi személy tud felvenni majd kölcsönt? Elméletileg akár el is zálogosíthatja így az eddigi közös tulajdont?
DR: KBK: Kölcsön felvételére jelenleg is lehetősége van a háznak.
THT: Mi történik, ha egy hitelfelvételt követően a társasház fizetésképtelen lesz? A társasház tulajdonára ráteheti a hitelező a kezét? Igen, például a bankszámlára. Egy végrehajtás ilyen esetben kit terhel majd?
DR: KBK: Amennyiben a társasház fizetésképtelen, úgy a végrehajtási eljárás elsősorban a társasház ellen indul, azonban a tulajdonosok a külön tulajdonukra eső eszmei hányad erejéig kezesként felelnek a tartozásokért, velük szemben külön pert kell indítania a követelés jogosultjának, és annak jogerős lezárultát kvöetően indulhat végrehajtás az egyes tulajdonosokkal szemben.
THT: Kérhet-e majd ilyen módon a társasház többlethasználati díjat a lépcsőház, lift stb. használatáért? A társasház jelenleg is kérhet ilyen díjat, azonban ezt indokolni kell a közgyűlési határozatban. Ki dönt erről a jövőben?
DR. KBK: A közgyűlés. Ha a társasház külön jogi személy lesz, akkor amennyiben a vagyona máshoz kerül, az vajon hogyan fogja befolyásolni a közgyűlés hatáskörét? Az a tény, hogy a társasházzal szemben végrehajtási eljárás folyik, nem fogja befolyásolni a közgyűlés hatáskörét.
THT: Hogyan módosul a közös képviselő hatásköre július 1-jével? Ha a társasház jogi személy lesz, akkor kvázi a közös képviselő ügyvezetői felelősséggel tartozik majd a tevékenységéért?
DR. KBK: A közös képviselő feladatkörét a társasházi törvény szabályozza, ebben július 1-gyel nem várható változás. A közös képviselőre a vezető tisztségviselőkre vonatkozó felelősségi szabályokat kell majd alkalmazni.
THT: A fentiek alapján szükséges-e új szerződés a közös képviselővel, innentől a társasház megbízásából, nem pedig a közgyűlés által meghatalmazottan?
DR. KBK: A szerződés szükségességét eddig is igyekeztünk hangsúlyozni, ez változatlan, a jogi személyi státusz önmagában új szerződés kötését nem teszi szükségessé.
THT: Szükséges-e a társasháznak új szerződéseket kötni a közművekkel július 1-jétől?
DR. KBK: Nem szükséges.
THT: Mennyiben módosítja a jogi személlyé válás a büntethetőséget a társasházban? Ha a társasházban mondjuk számviteli bűncselekmény történik, akkor azért a közös képviselő, vagy a tulajdonosi közösség is felel a jövőben?
DR. KBK: A felelősség az elkövetési magatartás alapján lesz megállapítható. Ha a közös képviselő kötelességét megszegve bűncselekményt követ el, ő a felelős. Ha az elkövetési magatartás a közgyűlés döntéséhez kapcsolódik, felmerülhet a társasház, mint önálló egység felelőssége. Magam polgárjogászként, büntetőjogi kérdés vizsgálatába ennél mélyebben nem bocsátkozhatom.
THT: A cégekhez hasonlóan eladható lesz-e egy társasház, mint jogi személy a jövőben a közgyűlés jóváhagyása nélkül?
DR. KBK: Nem, ilyenre nem lesz lehetőség.
THT: Egyesülhet-e két társasház a jövőben, két jogi személy egyesüléseként, a közgyűlés jóváhagyásával, vagy jóváhagyása nélkül?
DR. KBK: Ma is egyesülhet két társasház, ez a jövőben sem változik, de minden esetben a közgyűlés jóváhagyásával, alapító okirat módosítás mellett.
THT: Az alapító okiratot július 1-jét követően milyen feltétekkel tudja majd módosítani a társasház?
DR. KBK: Változatlanul a társasházi törvény feltételei lesznek irányadóak.
THT: Milyen többletfeladatai és felelősségei lesznek a társasházi számvizsgálóknak július 1-jét követően?
DR. KBK: Nincs tudomásunk arról, hogy a társasházi törvény módosulna ebben a körben, így nem várható változás.
THT: Az új szabályozás csak azokra a lakóházakra vonatkozik, akiknek jelenleg is társasház a státuszuk, vagy a jövőben akár a "nem társasházasított" ikerházakra is alkalmazandó?
DR. KBK: A társasházi státusz számít.
THT: A törvényi felügyeletet július 1-jét követően ki látja el a társasházak, mint jogi személyek felett?
DR. KBK: Ebben nem várható változás. A jegyző.
Forrás: tht.hu