2 perc elolvasni
10 Oct
10Oct

Jogi, műszaki, számviteli, pszichológiai, szociológiai és nem ritkán gyógypedagógiai ismeretek is kellenek ma a társasházkezeléshez, nem beszélve a jó stressz tűrő képességről. De megéri ez? 

Magyarországon három hónap alatt ~60ezer forintból válhat valakiből milliárdos ingatlanvagyonok kezelésére alkalmas szakember. Mindeközben például a Budapesti Műszaki Egyetemen szakirányú továbbképzésként felvehető létesítménygazdálkodás kurzus első része 622.000 Ft-ért, két félév alatt, felsőoktatási végzettséghez kötötten végezhető el, addig pár keresést követően több lehetőséget is találunk arra, hogy bárkiből - akinek legalább érettségije van - társasházkezelő legyen 3 hónap alatt. Csak az első keresési találatok közül párat kiemelve: a Pannon Kincstár október 28-ától 59.000 Ft-ért, az Efeb szintén október 28-tól 57.150 Ft-ért, a Penta Unió október 25-étől, a Közös Képviselő Akadémia pedig október 26-ától 70.000 Ft-ért kínál képzéseket, melyek javarészt online mozizható tananyagokból és személyes konzultációkból állnak, és jellemzően egy-egy vizsgával záródnak.

Mennyit lehet keresni ezzel a szakmával?

A THT még 2022-ben végzett országos felmérést a társasházkezelők díjazása kapcsán, melyből egyértelműen kirajzolódott, hogy míg tavaly Budapesten átlagosan 1000 - 2.500 Ft-os albetét áron vállaltak társasházkezelést a cégek, addig Vas és Győr-Moson-Sopron megyét kivéve - ahol akár 2.000 Ft-ig is felmehet az ár - 1.000 és 1.500 Ft közötti átlagáron vállaltak el házakat albetétenként a társasházkezelők. Ha a tavalyi KATA kivégzéssel járó adóemelést, a rezsinövekedést és az eu-rekorder inflációt is beleszámoljuk, akkor ma a társasházkezelői díjazást illetően 4.000 Ft-os átlagár alatt nem szabadna elvállalni házat. Ezt az árszínvonalat - olvasóink visszajelzése alapján -a legtöbb társasházban annak ellenére nem szeretnék kifizetni, hogy ez az összeg ma nagyságrendileg a takarítási díjjal egyezik meg albetétekre lebontva. Ennek eredményeképpen sok helyen új, olcsóbb közös képviseletet keresnek a lakástulajdonosok. Azt azonban a legtöbben elfelejtik, hogy az 1.000 Ft-os társasházkezelők is ugyanabban az Aldiban és Lidl-ben vásárolnak be, mint a drágább társaik. De vajon akkor hogyan jön ki a matek?

Az olcsó mindig drága

Mi, magyarok - tisztelet a kivételnek - nem szeretünk fizetni a munkáért. Azt szeretjük érezni, hogy nekünk valaki olcsón dolgozik és nem fog jól élni a munkája gyümölcséből. Szeretjük látni, ha a sok látványos munka következménye a nulla gyarapodás, a nulla megtakarítás, és együtt tép minket a balsors. Ha esetleg most az olvasói felszisszenne, vagy elkezdené csóválni a fejét, akkor hadd hozzak egy példát: az autószervizt. Ma Magyarországon nagyságrendileg ugyanannyi autó van forgalomban, mint ahány ember társasházban él, ezeket az autókat időszakosan szervizelni kell. Hogyan történik mindez? Azon bevett általános gyakorlat szerint, miszerint a szervizek köztudottan a listaár feléért kapják meg az autóalkatrészeket a kereskedőktől, melyeket számunkra „listaáron" számolnak, és megadják azt az illúziót, hogy ők egy 80.000 Ft-os alkatrészt 20.000 Ft-ért szerelnek be, miközben valójában a 100.000 Ft-os végszámlából mindösszesen 40.000 Ft volt az autóalkatrész, a többi pedig a „munkadíj". Ismerős az érzés? Legyen olcsó a társasházkezelés is, a többit „oldja meg" a vállalkozó!

Melyiket válasszam?

A 3 hónapos gyorstalpalóért befizetett 60.000 Ft habár ad valamiféle rálátást arra, hogy a társasházkezelői munka milyen összetett és milyen területeket érint, de leginkább egyfajta iparűzési engedéllyel ér fel, a gyakorlati tudást ennyi pénzért és ennyi idő alatt nem lehet átadni. Aki közös képviselőt keres, annak mindenképpen olyan vállalkozót, céget érdemes választania, aki legalább 3 éve, igazolhatóan és kezdő esetében megfelelő mentorálás mellett végzi ezt a munkát, vagy családi vállalkozás lévén ebben nőtt fel és van rálátása arra, hogy a különböző típusú házak és közösségek hogyan működnek a gyakorlatban. Arról már nem is beszélve, hogy folyamatosan képzi magát, és erre vonatkozóan van egyfajta belső motivációja, annak ellenére, hogy ezt ma jelenleg semmilyen jogszabály, vagy kredit-rendszeri követelmény nem írja elő. Ezzel természetesen nem azt mondjuk, hogy ezeknek a képesítéseknek nincs értelme, csupán azt, hogy ez a nulladik lépés a társasházkezelővé való váláshoz, több éves szakmai gyakorlat nélkül a 3 hónapos online tanulás mindössze a szükséges, nem pedig az elégséges feltétele annak, hogy valaki jó társasházkezelővé váljon.


Forrás: tht.hu