3 perc elolvasni
09 Dec
09Dec

A technikai fejlődés, a környezettudatosság és spórolás a három fő szempont, amely megmozgathatja egy közös képviselő fantáziáját a napelemek felszerelésével kapcsolatban. Komoly elhatározás, papírmunka és tőke is kell egy napelemrendszer telepítéséhez.

Ennek ellenére egyre több társasház él a lehetőséggel, de leginkább az újépítésű épületekre jellemző az ilyen modern beruházás.

A technológia ismert, viszont az társasházi alkalmazás során több kérdés is felmerül a napelemekkel kapcsolatban. Ezekre igyekszünk válaszolni olyan közös képviselők segítségével, akik már levezényeltek ilyen projektet a saját házuk táján.

Mik a tapasztalatok?

Elsőként Kapolyi Ákost kérdeztük meg, egy csepeli társasház közös képviselőjét, hogyan is néz ki a valóságban ez az egész, mik a tapasztalatai azzal a társasházzal kapcsolatban, ahol ő közös képviselő:

„Gyakorlatilag, mivel ez egy újépítésű társasház, nem sok mindent kellett rajta kijavítani, illetve az első pillanattól kezdve gyűjtöttük az OTP lakástakarékpénztár megtakarítást, így jött az ötlet, hogy használjuk valami olyanra, ami meg is térül." - mondta el Kapolyi Ákos a tht.hu-nak.

A beruházásra körülbelül 4 millió forint hitelt vettek fel, a lakók kifejezetten segítőkészek voltak, így személyes kapcsolaton keresztül sikerült megfelelő ajánlatot találni. A cél, a havi 100.000 forintos villanyszámla csökkentése volt, amit a közös helyiségekben való világítás, a liftek, kaputelefon stb. termeltek. Ezt ledes izzókra való átállással és a napelemek beüzemelésével sikerült körülbelül 70%-kal csökkenteni, ami egy kifejezetten jó arány a megtérülést illetően. Nem elhanyagolható szempont volt továbbá, hogy ne alakuljon ki túltermelés, mindenképp érdemes erre ügyelve kialakítani a rendszert a jövőbeni elszámolások megkönnyítésére való tekintettel.

„Gyakorlatilag a legnehezebb része az ELMŰ felé történő papírmunka volt, oda-vissza mérő órákat kellett cserélni/kiépíteni, az OTP hitel jóváírásával is sokat kellett foglalkozni, az effektív kiépítési idő egyébként körülbelül három-négy nap volt." - részletezi Kapolyi Ákos

Mire tudjuk főként hasznosítani?

A napelemek alapvetően a közös részek fogyasztásának csökkentésére szolgálnak, nagyon kevés esetben jut el ez közvetlenül a lakásokba. Olyan példát láthattunk már, hogy egy-egy zöld konnektor, mely erről a rendszerről működik eljut egy lakásba, de egyáltalán nem ez a jellemző, hiszen ezeknek a mérése és nyomon követese rengeteg munkával jár, ami nem feltétlenül éri meg. Ami kellemetlenséget okozott az a galamb kérdés, hiszen mint tudjuk a társasházak szempontjából a városi környezetben elkerülhetetlen tényező a madarak élettere. A tetőre szerelt napelemek környezetében a galambok túlságosan jól érezték magukat, így az ereszt és a tetőszerkezetet egy idő után már 2-3 hetente tisztítani kellett, emiatt az egész napelemes rendszert védőhálóval kellett körbevonni annak érdekében, hogy a galambokat „elüldözzék".

Taliga Norbert közös képviselő ezzel szemben olyan tapasztalatokkal rendelkezik, melyek azt mutatják, hogy nem kifizetődő a napelemes beruházás.„Az egyik házunkban felmerült, a tényleges utánajárás megtörtént és a számok azt mutatták, hogy nem éri meg."- nyilatkozta Norbert a tht.hu-nak.

Az említett ingatlan egy hatlakásos budapesti társasház volt, ahol a tulajdonosok és a lakások száma miatt jutottak arra a konklúzióra, hogy a befektetett összeg túlságosan sok idő alatt térülne meg, illetve az ELMŰ-vel történő egyeztetés és papírmunka is eltántorította végül a lakókat.

Gyakori gond, az olyan kamatmentes hitel, amit tipikusan addig nem fizetnek ki, amíg nincs átvéve a rendszer, viszont ezt addig nem tudja átadni a kivitelező, amíg a szolgáltató részéről nem történt meg az átadási folyamat, így sok esetben többhónapos csúszások keletkezhetnek.

Az ilyen napelemes beruházások ritkán valósulnak meg, hiszen amikor van egy felújítási elképzelés, fel kell mérni, hogy milyenek az adott lehetőségek, anyagi körülmények (mennyi megtakarítása van a társasháznak), milyen villamosenergiafogyasztása van, tetőszerkezet milyen állapotban van, milyen tájolású, milyen tűzvédelmi előírások vonatkoznak rá stb., illetve a háznak meg kell fogalmaznia, milyen célokat szeretnének megvalósítani. Ez annyit jelent, hogy a háznak fel kell állítania egy prioritási listát, aminek sajnálatos módon a legtöbbször a pince felújítása, a lift javítása és egyéb hasonló problémák vannak az tetején.

A felújított panel épületek esetében a következő beruházás gyakran a napelemes rendszer telepítése - video

Amennyiben minden a helyén van az előbb felsoroltak közül, a következő kérdés nem más, mint hogy tudunk-e olyan szerződést kötni, hogy megvásárolja a szolgáltató a megtermelt áramot, miszerint ingyenesen feltároljuk az országos hálózatra. Ez azért kiemelkedően fontos, mert nyáron sokkal többet termel a rendszer, mint télen és értelemszerűen a fogyasztás ezzel fordítottan arányos. Ha sikerül így megegyezni, akkor a nyáron felhalmozott mennyiséget vissza lehet igényelni egy éves elszámolás alapján. A hírek szerint ez a jövő évtől meg fog változni, az újonnan létesített rendszerekre ezt az ELMŰ nem tudta vállalni, ami azt jelenti, hogy az ingyenes tárolás már nem lesz ingyenes, így annyit érdemes megtermelni, amit helyben el is fogyaszt a ház, ahogy ezt már korábbi példában is láthattuk.

Egyelőre ezek a napelemes rendszerek családi házas konstrukcióban sokkal érvényesebben tudnak működni, hiszen ott rögtön fel lehet használni a mindennapi tevékenységek áramfogyasztásának csökkentésére, nem „csak" a közös területeken tudjuk hasznosítani az áramot. Minden esetre mind társasházban, mind családi házban zöldkonnektoros rendszert kell kiépíteni ahhoz, hogy tudjuk érdemben hasznosítani a napelem által termelt áramot. A valóságban ez úgy szokott kinézni, hogy van egy főkapcsoló, amely mindaddig a napelem által megtermelt áramot engedi használni, amíg az el nem fogy a hozzákapcsolt tárolóból. Amint ez megtörtént, átkapcsol hétköznapi áramfogyasztásra, így biztosítva a folyamatos áramellátást a lakásban/házban.

Mindemellett léteznek ma már olyan társasházi megoldások, melyek képesek leosztani a lakók közt a napkollektorok által termelt áramot. Győrben például egy 105 lakásos házban már el is készült egy ilyen rendszer, ahol ez működik a gyakorlatban. Egy magyar innovációnak köszönhetően egy digitális elosztódoboz segítségével jut el minden lakásba a „zöldáram". A hét lépcsőházas épületben - a lépcsőházak villamos betáplálásának részleges összevonásával - három önálló rendszer került kialakításra. Az energiamegosztó és optimalizáló a naperőmű által megtermelt villamos energiát teszi hozzáférhetővé a felhasználó lakástulajdonosoknak, valamennyi fogyasztónak havi 50 kWh (limit) fogyasztást garantálva. Ha igény van rá, lehetőség van az eltérő fogyasztási limitek beállításra is.

Érdemes tehát mérlegelni, hogy hány lakásos a társasház, milyen szinten vannak gépiesítve a közös helyiségek, hány lift van, hány izzó, milyen elektromos rendszerek működnek és ezen tényezők alapján kiszámolni azt, hogy hány év után jön el az a pillanat, ahonnan már konkrétan csökkenti a havi kifizetett elektromos áram összegét.
Az első lépést azért minden társasháznak kötelező házi feladatként el kéne végeznie. Ez pedig az adottságok felmérése, amiből kiderül, hogy milyen tájolású az épület, mekkora szabad felületek állnak rendelkezésre a napelemek elhelyezéséhez, s attól milyen energiatermelés várható. Ezek döntik el, hogy csak ábrándozunk vagy valóban van esélyünk egy gazdaságos napelemes rendszer megvalósítására. Ennek néhány tízezer forintos költségét mindenképpen érdemes bevállalni, hogy később reális elvárásokkal vághassunk a projektbe.


Forrás: tht.hu